Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark szabadtéri néprajzi múzeum, skanzen és kirándulóhely, mely a Csongrád megyei Ópusztaszeren található. Legismertebb kiállított műve Feszty Árpád A magyarok bejövetele című körképe.
Ópusztaszer a magyarság történelmének, múltjának, identitástudatának fontos helyszíne. Szer településről elsőként Anonymus, III. Béla király jegyzője tesz említést a Gesta Hungarorumban, ahol azt írja, hogy Árpád fejedelem és vezérei itt ejtették szerét az ország minden dolgának. A 18-19. századtól „első országgyűlésként” is emlegetik az eseményt. Az itt épült monostor az Alföld egyik leggazdagabb, legnagyobb monostora volt. Körülötte a középkor végére mezővárossá fejlődött a Szer nevű település. A monostor romjaira épült Szeri Gyógynövényház és kert, amely a gyógynövénykultúrába enged betekintést. A feldolgozó épület előtt történeti alapokon nyugvó kert épült ki, részben alapul véve a bencés szerzetesek St. Gallen-i terveit. A monostor mellett 1896-ban, a Honfoglalás 1000 éves évfordulójára, a Millenniumra emlékművet emeltek. Az Árpád-emlékmű azóta is az Emlékpark fontos eseményeinek, rendezvényeinek egyik fő helyszíne. A Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény épületei között járva, azokba bepillantva megismerhetik az ide látogatók a szegedi nagytáj parasztságának hétköznapjait és ünnepeit. Az Ányási kápolna megépültével és a temetőkert-rekonstrukciójával szinte egy teljes XIX. század végi falukép tárul elénk. A Látogatóközpontban található vetítőteremben csúcstechnikával készült 3D-s alkotások megtekintésével megismerhetik a Szeri monostor történetét és Magyarország történelmét. A Rotundában interaktív kiállítótereken számos tárlat tekinthető meg. Az Emlékpark legfőbb látványossága, a Feszty-körkép is ezen épületben található. A maga nemében egyedülálló, monumentális alkotás a nemzeti romantika szemüvegén keresztül mutatja be, hat egymáshoz kapcsolt jelenetben a magyarok bejövetelét a Kárpát-medencébe. Az épületben található kiállítások több korszakba is betekintést engednek, például megismerhetik a Feszty-körkép keletkezésének történetét, vár- és csatatértúrán vehetnek részt, kalandozhatnak a honfoglalás korában. A Nomád Park az eurázsiai puszta népeinek világát idézi fel régészeti leletek, néprajzi párhuzamok alapján, ahol a vállalkozó kedvű vendégek kipróbálhatják az íjászatot is. A Lovaspályán Lovasbemutató eleveníti fel honfoglaló őseink legendás harcmodorát. Használat közben kerülnek bemutatásra eleink fegyverei: az íj és a különböző nyilak, a kelevéz, a szablya és a fokos. A tóparton a tiszai fafeldolgozás történetét ismerhetik meg, a gátőrházban pedig egy terepasztalon fény- és hangjáték mutatja be az 1879-es, Szegedet romba döntő nagy árvizet, melyet a környékbeliek Rózsa Sándor bosszújaként emlegettek.
