Széchenyi-kastély
A Nógrád megyei Alsószécsénykéről származó Széchényi-család generációkon át szolgálta hazáját. A Szécsényiek politikusként, államférfiként, főpapként és katonaként szereztek érdemeket, ennek elismeréseként grófi címet kaptak. A családi vagyont 1697-ben Szécsényi György érsek, Magyarország prímása alapozta meg. A vagyont testvére, Lőrinc, majd annak leszármazottai örökölték. Ettől kezdve Nagycenk neve szorosan összekapcsolódott a Széchényi-családdal. A kastély építését 1750 körül Széchényi Antal generális kezdte meg a kiscenki majorház helyén, annak falait is felhasználva. A bejárat kovácsoltvas kapuját őrépületek fogták közre. A bejárat és a kastély között franciakert húzódott. A főépület középső részének emeletén nagytermet alakítottak ki. Az épület keleti oldalán kétszintes kápolnát, a nyugati oldalán színháztermet építettek.
Az épület középső homlokzatán nagyméretű Széchényi-címert helyeztek el. Széchényi Antal unokaöccse és örököse, Széchényi Ferenc 1783-ban költözött a kastélyba. Itt helyezte el több tízezer darabos híres gyűjteményét, amely kéziratokból, ősnyomtatványokból, könyvekből, érmékből, metszetekből és térképekből állt. Ekkor került át az uradalmi központ Nagycenkre. Széchényi Ferenc a soproni Ringer Józseffel építtette át a kastélyt 1799-ben. Az épületegyüttes ekkor kapott klasszicista homlokzatot, amelyen erkélyt és domborművet helyeztek el. Széchényi Ferenc végrendeletében a cenki birtokait István fiára hagyta, aki 1834 és 1840 között a kastélyt Hild Ferdinánd soproni építésszel megújíttatta, kibővítette. A főépület mellé mindkét oldalon egy-egy derékszögben csatlakozó szárnyat emeltek, ahová már beépítették a külföldi utazások során megismert technikai vívmányokat: a fürdőszobát és a vízöblítéses WC-t. Ekkor vezették be a kastélyba a gázvilágítást is. Széchenyi István halála után fia, Béla lett az új tulajdonos, aki az épületen már csak kisebb átalakításokat végeztetett. Ebben az időben a legnagyobb változás a kastély körül történt. Széchényi Béla és felesége, Erdődy Hanna számos növényritkaságot telepített a kastélykertbe. A második világháború bombázásai az épületben súlyos károkat okoztak. A község és a kastély 1945-ig maradt a Széchényi-család birtokában.
A kastély rekonstrukciója után, 1973-ban nyílt meg a Széchenyi István Emlékmúzeum a főépületben. Magyarország legnagyobb alapterületű emlékmúzeuma a Széchényi-család történetét és Széchenyi István életét mutatja be. Az épületegyüttes keleti részén, az egykori gazdasági szárnyban kapott otthont a méntelep. A nyugati oldalon levő Vörös-kastélyban napjainkban kastélyszálló működik. A Széchenyi-kastély a korai klasszicizmus pompás emléke, Magyarország kastély-építészetének egyik kiemelkedő alkotása.
