Az Árpád-kori eredetű Radvány minden bizonnyal irtástelepülésként jött létre, kis lélekszámú lakossága nem alkotott önálló falut, így templomuk sem volt. A helyi hívők a szomszédos, “templomos” falvak valamelyikét, pl. Vityt vagy (Kovács)Vágást látogathatták. Bár egyes történészi vélemények szerint legkésőbb a 15. században már állhatott itt templom, de ennek ma sem írott, sem régészeti nyomát nem ismerjük. Az első, immár biztosan létezett radványi templomról egészen későn, a reformáció vidékünkön való elterjedése után, csak a 17. század elején szerezhetünk tudomást.
Az első radványi kastély felépíttetője, a református Réthey Péter birtokos volt az, aki uradalma központjában reneszánsz stílusú templomot kezdett el építeni, valahol a mai katolikus templom környékén.
Ez 1626-ban, Réthey halála után még befejezésre várt, de tornyáról még 1665-ben is azt jegyezték fel, hogy nincsen készen. Komoly fordulatot jelentett, hogy 1686-ban, egy bő évszázados református birtoklás után a Füzéri (Radványi) uradalmat királyi adományképpen a hithű katolikus Károlyi család kapta meg, amelyhez néhány év múltán megszerezték Radvány falut is. A Károlyi család ugyan nem költözött a faluba, de mind ők, mind pedig a birtok – ezután mindig szigorúan katolikus – bérlői nagy gondot fordítottak jobbágyaik hitéletére. Épp egy ilyen birtokos családhoz, a radványi kastélyt is felújító, kriványi Dessewffy családhoz köthető a korai templomnak a katolikusok számára való elfoglalása és lebontása. Helyén, immár egészen biztosan a mai telkén (!), a Templom-dombon egy új, immár katolikus szertartású kőtemplom épült fel.
A templom titulusa a Boldogságos Szűz Mária látogatása, a magyar egyházi hagyományban: Sarlós Boldogasszony volt. Ezen időszakban Radvány nem volt önálló egyházközség, hanem a hasonló körülmények között helyreállított, füzéri plébánia fíliájának számított. 1807-ben lett csak önálló a radványi plébánia, nyolc környező filiával.
Első plébánosa, Kopcsay András is ez évben kezdhette meg működését. . Egy 1808-as leírás szerint “A’ templom kisded kő épület, fa tornyotskája vagyon, és valamint ez úgy a’ Templom is zsindelyfedél alatt vagyon.” Ekkor kezdtek hozzá a szomszédos telken a ma is álló plébániaház felépítéséhez is, ami 1-2 év alatt el is készült. Maga a templom viszont a 19. század elejére olyannyira leromlott, hogy egyenesen összeomlással fenyegetett, az 1820-as évekre használhatatlanná vált. Így kerülhetett sor arra, hogy a Károlyi család akkori feje, nagykárolyi gróf Károlyi István (1797-1881) a korábbi templom helyén 1830-ban felépíttesse a ma is álló plébániatemplomot.
A klasszicista stílusú, egyhajós, egyenes szentélyzáródású, nyugati harangtornyos templom új védőszentje – Magyarországon máig egyedülálló módon – Szent Eduárd lett. A Hitvallónak is nevezett Edward Anglia királya volt a 11. században, így kb. a mi Szent István királyunk kortársa volt. Az építtető István gróf ekkor már 9 éves fiának, Károlyi Edének, Radvány kiszemelt örökösének védőszentje nevét adatta hát az újonnan emelt templomnak.
A ma műemléki védettségű épület legdíszesebb része a gazdagon faragott kőkeretes nyugati bejárat. Ennek latin nyelvű felirata egy ún. chronogramm, vagyis egy számot rejtettek el benne: kiemelt betűit római számként összeadva felépítésének dátumát: az 1830-as számot kapjuk meg. A templom felszereléséről is a Károlyi család gondoskodott. Oltárképét és az eredetileg a mellékoltáron szerepelt Mária-festményt Ede gróf megbízásából festette Klimkovits Béla, neves kassai festő, Benczúr Gyula tanítványa. (Egyes vélemények szerint a Szent Edwardot ábrázoló oltárképen a király elé járuló nemesek között a kék palástos alakban, aki egyik kezével adományt ad, másikkal egy saroktornyos épület (kastély?) tervrajzát tartja, maga Károlyi Ede lenne.) Orgonáját Károlyi László gróf készíttette a radványi templom számára 1894-ben az Országh Sándor és Fia orgonaépítő céggel. Figyelemre méltó még a templom sekrestyéjének külső falán látható Madonna a kisded Jézussal dombormű, amely eredetileg a Károlyi-kastélypark II. számú villáját díszítette.
A polikróm zománcdíszes, art deco stílusú terrakotta alkotást a katolikus hívek a kastély államosításakor mentették ki eredeti helyéről és építették be templomuk falába.
A templom ma is rendszeres szentmisék helyszíne, ma a pálházai plébániakörzet része.
forrás: fuzerradvany.hu/directory/szent-eduard-romai-katolikus-plebaniatemplom