Egyes mondák szerint a rómaiak korában is léteztek a tavak, de a Tómalom története az 1500-as évekig vezethető vissza. Mollay Károly nyelvtudós szerint a mai Tómalom a gazdag és befolyásos polgár, a többszörösen megválasztott városbíró és polgármester, Herb Kristóf hivatali működésének idejében létesülhetett az 1470-es, 80-as években, és Ő lett annak az első bérlője. A tómalmi mesterséges tavak vizüket a Sopron városától északra található egykor nagy víztartalmú homokos-kavicsos pannon tengeri üledékből nyerték.
A víznek egyrészről, mint elsőrendű energiahordozónak volt jelentős szerepe, másrészről pedig a halászat révén a táplálkozás területén. A tó névadójául is szolgáló malom meglétéről 1550-től értesülhetünk először. 1822-ben Mühl Konrád lett a nagytómalmi molnár. Ő volt az első, aki a Nagytómalmon nyilvános fürdőt létesített 1842-ben. Nem ismeretes, hogy Mühl Konrád fürdője meddig működött, azt azonban tudjuk, hogy 1859-től a posztócéh vette meg tőle és a fürdőzés ezután sem szünetelt. A Nagytómalmot a posztócéhből alakult ipartársulat 1918-ban eladta a Soproni Városszépítő Egyesületnek fürdőtelep létesítése céljából. Jóllehet 1842-től kezdve a tómalmi fürdőélet korlátozott mértékben ugyan, de folyamatos volt, a tulajdonosváltás célja egy nagyobb szabású fürdőtelep létrehozása volt. Ennek keretében épült meg 1920 és 1922 között Schneider Ferenc építész tervei alapján a strandfürdő, a 14 szobás szálló és vendéglő.
A strandfürdő 1930-ban Hárs György építész tervei alapján bővült tovább. Ekkor létesült a bevezető úttal párhuzamos, cölöpökön álló kabinsor és az 50 méteres távolságot befogó U alakú deszkamóló, amelyen a tó legmélyebb helye fölött egy körülbelül 4 méter magas ugrótorony is volt. A harmincas években a stranddal szembeni domboldalon néhány nyári villa is épült. A II. világháborúban Tómalom fürdőt lebombázták. 1945 őszén a tómalmi épületegyüttest, tehát a szállót, a strandépületeket, a villákat és a Posztós Ipartársulat műhelyépületét, a volt malmot egy szovjet alakulat téli szállásnak foglalta le. A háború után újjáépítették a fürdőt, de a malom teljes mértékben elpusztult. A fürdő jelenlegi állapota abban az időben alakult ki, és kisebb változtatásokkal a mai napig így üzemel. A 90-es évek elejétől a Fürdőüzemeltető Kft., 2002. óta a mai nevén Soproni Vízmű Zrt. üzemelteti, tulajdonos a Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata.
Az elmúlt években a tulajdonos jelentős beruházásokat hajtott végre a fürdő népszerűségének növelése érdekében. 2008. óta a gyermekek a tómederben kialakított, biztonságos, körbezárt, állandó vízmélységű vízfelületet használhatnak, melyhez egy kisméretű csúszda is használható. 2012-ben a főépület emeletráépítéssel bővült, mely magába foglalja a beléptető pénztárhelyiséget is. A különálló korszerűtlen építmények megszűntek, ezek funkciói az épületbővítéssel egyidőben központosítva valósultak meg. Ugyanebben az évben újáépült a megdőlt utcafronti kőkerítés is, mely új arculatot is biztosít a fürdőnek. Mindemellett új játszótér, korszerű büfé, esztétikus szabadtéri zuhanyzók és öltözőfülkék épültek. A strand szolgáltatásaként modern vízi eszközök kölcsönözhetőek (kajak, vízibicikli, vízicsopper, csónak). A technikai fejlesztések mellett folyamatosan kiemelt figyelmet fordítanak a zöldterület frissítésére, parkosításra.
forrás: sopronivizmu.hu/furdok/furdo-tomalom