A romantika aranykora - Alexander Kniazev, Balázs János és Vadim Repin koncertje
Műsor: Brahms: 3. (d-moll) hegedű-zongora szonáta, op. 108 (Balázs-Repin), Franck: A-dúr cselló-zongora szonáta (Balázs-Kniazev) *** Tchaikovsky: a-moll zongoratrió, op. 50 (Balázs-Kniazev-Repin)
Ha Tchaikovsky zenéjét szeretnénk leírni, szinte az egész világot kell belefoglalnunk egyetlen mondatba: gyönyörű líraiság, szenvedélyes kifejezőerő, ragyogó színek, a klasszikus európai érzékenység és az összetéveszthetetlen orosz karakter elegye. Szűkös, de annál sűrűbb kamarazenei életművében talán még intenzívebben érvényesülnek e tulajdonságok, mint a jól ismert nagyzenekari kompozíciókban. Az a-moll trióban ráadásul a formai konvenciók megkötő erejének sem engedett Tchaikovsky, mondanivalóját csupán két tételbe, de a második esetén hosszú variációs szerkezetbe foglalta. Egy ilyen egyedülálló, velejéig orosz zenemű előadásában a Cziffra György Fesztivál és centenáriumi rendezvénysorozat kiemelt koncertjén ki mások lennének Balázs János legméltóbb partnerei, mint nemzedékük legkiválóbb orosz szólistái: Alexander Kniazev és Vadim Repin? De hogy ne feledkezzünk meg a zene nyelvének univerzitásáról – és persze, hogy a lokális karakterjegyek összehasonlítását magunk végezhessük el –, a koncert első felében a másik két nagy romantikus nemzet egy-egy reprezentatív kamaraműve is terítékre kerül. Eredetileg mindkét szonáta hegedűre készült, Franck darabját Jules Delsart csellóművész hangszerelte át, a mester jóváhagyásával. A Brahms-szonátának pedig magyar vonatkozása is van: a Hans von Bülow-nak dedikált művet 1888-ban Budapesten mutatta be Hubay Jenő hegedűművész és maga a zeneszerző.
Műsorvezető: Becze Szilvia
Kiemelt szponzor: MVM
Magyarország Kormánya a 20. század egyik legkiemelkedőbb zongoraművészének centenáriumát hivatalos emlékév keretében ünnepli, az UNESCO pedig felvette a közösen ünnepelt évfordulók sorába.
A Cziffra György-emlékév a Miniszterelnökség és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával valósul meg
