A múzeumház az Öregvár és a Gyökér utca sarkán áll. A belsővárosi méretekhez viszonyítva nagy telken két épület áll egy vonalban. A "kis" vagy "öregház"-at építhették korábban, a "nagy házat" később. Az "öregház" a századfordulóig megőrzött festett bútorú házberendezést idézi és szabadkéményes konyhát mutat be. A sarkos elrendezés szoba bútorai a sarokpad, az asztal, a díszesen felvetett ágy, a karszék, a láda, a tálasfogas és a téka vagy "palackos". A kemence fűtő-,ülő- és alvóhelyként egyaránt használatos volt. A szabadkéményes konyhában az alföldi tüzelőtípus kifejlett állapotát láthatja a látogató. A konyhai tüzelőpadkán a három lábon álló cserépfazékban vagy bográcsban főztek. Az önellátó paraszti háztartás hetente ismétlődő munkáját, a kenyérsütést jelzik a szakajtó kosarak a szakajtóruhával letakarva, a sütőteknő a sütőabrosszal, a keresztfával, rajta a szitával. A pitvarban áll a vízpad a korsókkal, kantákkal és a napi használaton kívüli edényekkel. A "nagyház" a 30-as évekbeli állapotot tükröz, a "tiszta ház" vagy tiszta szoba egy módosabb gazda szobáját mutatja be. A 30-as években még gyakori volt a sarkos elrendezés városon és tanyán egyaránt; a kemencével ellentétes sarokban a kanapé az asztallal, a másik két ellentétes sarokban az ágyak, a gerenda alatt, középen a sublat állt, fölötte a tükörrel. A "tiszta házat" mindennapos alvásra és lakásra már nem használták, ezzel "reprezentáltak". A különálló épületben berendezett "mélyített" kamrában 3 nemzedék tárgyai és eszközei gyűltek fel. A ház utolsó gazdájának foglalkozását az itt elhelyezett kubikos talicska, a hozzá tartozó hám,a gyékényponyva, és a suba jelzi.