Sző-réti tanösvény
Sző-réti tanösvény
A közel két kilométer hosszúságú tanösvény a Bihari Madárvártától indul és ide is érkezik vissza. A Kis-Sárrét egykori mocsárvilágának egyik utolsó hírmondójaként maradt fenn a Sző-rét mocsara, mely 1997 óta a nemzetközi jelentőségű vizes területekről szóló Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozik. A tanösvényt végig járva különleges élőhelyeken sétálva ismerhetik meg a terület értékes élővilágát. A tanösvény információs táblái közérthetően mutatják be a Sző-rét növény- és állatvilágát és a terület sajátosságait.
A Sző-réti tanösvény bejárására szakvezetéses túra keretében is lehetőség van, így az érdeklődők még bővebb ismeretekre tehetnek szert Magyarország egyik legértékesebb fennmaradt mocsaráról. A szakvezetéses túrákra előzetes bejelentkezéssel lehet jelentkezni.
A tanösvény állomásai
Sző-rét mocsara
Mocsarak állatvilága
Szikes puszták növényvilága
Mesterséges odútelep
Kisvízfolyások, cserjések
A terület élővilága
A túra vonala érinti a mocsarat, bepillantást enged az ürmös szikesek egyedi növényvilágába, míg a pihenőhely mellett az alföldi erdőfoltok odvas fáinak jelentőségéről, a különböző költőládákról szerezhetünk bővebb ismereteket. Gazdag rovarvilágából kiemeljük a feketefejű fakócsíbort, melynek egyik első hazai előfordulását itt regisztrálták. A környező mocsárréteken, a kiszáradó magassásos növényzetben sokfelé előfordul bennszülött növényünk a védett kisfészkű aszat. A legfontosabb kétéltű- és hüllőfajok a dunai tarajos gőte, a mocsári teknős, a mocsári béka és a vízisikló.
A tavasztól őszig terjedő időszakban a botanikai értékek mellett az itt fészkelő nyári ludak, üstökös gémek, cigányrécék és piroslábú cankók ragadják meg az ember figyelmét. Késő ősztől tavaszig pedig a Biharugrai- és a Begécsi- halastavakon telelő több tízezer nagy liliktől hangos a táj.
A határ túloldaláról érkező vizek fontos szerepet játszanak a Kis-Sárrét élőhelyeinek kialakulásában, a természeti értékek megőrzésében. A partot kísérő kökény és egybibés galagonya cserjések mindig hozzátartoztak az alföldi puszták világához. A szúrós bokrokban kiváló költőhelyet talál a tövisszúró gébics, a kis őrgébics, a mezei poszáta és az örvös galamb.
Emlősök közül a vidra, menyét és a hermelin előfordulása jellemző a területen.
GPS koordináták:
46°58’36.606” É
21°38’31.2” K
forrás: kmnp.hu/hu/tanosvenyek
