Farkassziget Püspökladányi Arborétum

Nincs értékelés 0 - 8 óra Beszélt nyelvek:

Túra, kirándulás, természeti látnivaló (barlang, tanösvény, vízesés, forrás, tó, arborétum, botanikus kert)

Püspökladányi Arborétum

Látnivalók

Az Arborétum növényállománya közül kiemelkedő jelentőségűek az Ulmus Pumila cv. ’Puszta’, Lonicera, Cotoneaster, Ligustrum, Taxus, Juniperus, Acer, Corylus, Rosa, Prunus, Mahonia, Vi-burnum, Crataegus, Fraxinus fajok, amelyek természetes úton is szaporodnak. A változatos növényanyagból említést érdemelnek még a különféle fás bazsarózsák, az 1928-ban telepített kocsányos tölgy csoport, vagy a különleges vasfa, iráni varázsfa vagy japán cseresznye egyedek. Virágzáskor aranyvesszőkben, díszalmákban, fehér és lila virágú orgonákban gyönyörködhetünk. Az Arborétumban található esőbeálló és egy kilátó, melynek magassága 16 m. A felső szintről K-i és D-i irányba nyílik szép kilátás. Az arborétum két tavában élő növények közül említést érdemel az átokhínár, a békatutaj, a fehér tündérrózsa, a sárga vízitök, a keskenylevelű gyékény, a mocsári illetve a szibériai nőszirom. Az arborétumban található a Bemutatóház, amelyet Kaán Károly születésének 125-dik évfordulója alkalmából nyitottak meg. Benne a Farkassziget élővilágát bemutató kiállítás látható. Számos rendezvény és vetélkedő kerül lebonyolításra a Farkasszigetben, ilyen a nemzetközi jelentőségű, több állami elismerésben is részesített Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor, a kistérségi jelentőségű Madarak és Fák Napja, vagy az országos jelentőséggel bíró 3D íjászverseny. Az arborétumba látogatók számára kialakítottunk egy 3,7 km hosszú erdei futópályát. 2014-ben az országos és helyi méhészegyesülettel közösen egy méhészeti szabadtéri bemutatóhelyet hoztunk létre, ahol látogatóink a méhészet történetével, és a méhek életével ismertető táblák és bemutatók segítségével ismerkedhetnek meg.

Történet

A püspökladányi arborétum telepítése 1954-ben kezdődött. A három évtizeddel korábban meginduló szikfásítási kutatások keretében létesítették kötött, illetve szikes talajú és erdősztyepp klímájú termőhelyek erdészeti hasznosítása, valamint az erdők fafaj választékának bővítése céljából. A díszítő jellegű fásítások megalapozása, az ahhoz szükséges fa- és cserje-fajok, fajták, változatok kiválasztása és bemutatása csak másodlagos cél volt. Ezért az arborétum egyik részét erdőszerűen telepítették, 2 x 2 m-es hálózatban, többszintesen, sűrűn és elegyesen. A mintegy kéthektáros egykori szántóterületen akkor 1290 faj, fajta és változat került telepítésre. A létesítés óta eltelt idő alatt teljesen záródó állományban mára 450 fa- és cserjefaj maradt az alapállományból. Az Arborétum 1988-ban 8 hektárra bővült.

Ökológia

Az arborétum talaja igen változatos. Kisebb foltokban már a felszín alapján is azonosítható a réti szolonyec szikes talaj, nagyobb foltokban a szolonyecesedő réti vagy réti csernozjom talaj a jellemző. A területre jellemző ősnövényzet: a rosszabb minőségű területrészeken Festuca pseudovina - Achillea setacea asszociáció, a jobb minőségű területrészeken Lolium perenne - Cynodon dactylon - Poa angustifolia asszociáció. Az arborétum földrajzi fekvése: északi szélesség 47° 19'; keleti hosszúság 21° 09'. A tengerszint feletti magasság 89 m. Az átlagos évi középhőmérséklet 10,2°C, az eddigi legalacsonyabb hőmérséklet -31,5°C, a legmagasabb pedig +40,4°C volt. A nyár második felében csaknem minden évben törvényszerűen aszályos időszak következik be. Ilyenkor a levegő hőmérséklete tartósan 25°C fölé emelkedik, a relatív páratartalom pedig 40% alá süllyed. Az átlagos évi csapadék 525 mm, általában május és június a legcsapadékosabb.

Kutatás

Az Arborétum területén található az Erdészeti Tudományos Intézet irodaépülete, előtte áll Kaán Károly szobra, aki a természetvédelem és az alföldfásítás úttörője volt. Kaán Károly kezdeményezésére jött létre a Püspökladányi Szikkísérleti Telep is 1924 őszén. Szintén az irodaépület előtt áll Magyar Pál szobra, aki a biológiai tudományok doktora volt. Őt tekintjük a magyar erdészeti ökológia megalapítójának. Magyar Pál volt a kísérleti állomás első kutatója, illetve vezetője. A Bemutatóházhoz vezető út mellett áll Tury Elemér szobra, aki a II. világháború előtt és után, egészen 1963-ig vezette a telepen folyó kísérleteket.

Miért érdemes regisztrálni?

Miért érdemes regisztrálni?

Miért érdemes regisztrálni?

Farkassziget Püspökladányi Arborétum