Halásztelki tanösvény
A tanösvény 10 információs táblán keresztül, nyitott könyvként mutatja be a Dél-alföld egyik jellegzetes tájformájának és élőhelyének, a Hármas-Körös hullámterének növény- és állatvilágát, kultúrtörténetét.
A közel 4 km hosszú, változatos útvonala gyalogszerrel és kerékpárral egyaránt bejárható, önállóan vagy a Körösvölgyi Állatparkban túravezetés igénybevételével látogatható. A tanösvény megközelíthető vasúton, vízről, gépjárművel, kerékpárral és gyalogosan is, így optimális tájékozódási lehetőséget biztosít nemcsak a Szarvason átutazók részére, hanem a kerékpáros turizmust vagy akár a vízi turizmust folytatók részére is. Az indító tábla, amely az útvonal térképét is tartalmazza, a Szarvas-Mezőtúr vasúti híd, szarvasi hídfőjénél található.
A tanösvény állomásai
Tájtörténet
Folyó és élővilága
Puhafa ligeterdő
Fás legelő és kaszáló
Ligeterdők állatvilága
Keményfás ligeterdő
Tájidegen fajok és özöngyom-növényzet
Gátak, kubikok
Mocsarak, holtágak növény- és élővilága
Hullámtéri erdők énekesmadarai
A terület élővilága
A tanösvény által bemutatott területen a Hármas-Körös hullámterében gyakran láthatunk a vizek felett vadászni, a folyó partfalaiban költő partifecskéket, és néha szemünk elé kerülhet egy-egy jégmadár is. A halfajok közül többek között előfordul a selymes és a széles durbincs, valamint a ritka, fokozottan védett német bucó is. Az aszályos időszakban a megnövekedő iszapos partszegélyeken gázló- és partimadarakkal találkozhatunk, télen pedig a récefélék áttelelését segítik a folyómeder jégmentes szakaszai.
A tanösvény útvonalán változatos élőhelyeket járhatunk be, a fás legelők és kaszálók változatos növényvilágát mocsárréti és ligeterdei fajok együttesen alkotják. A gyepek zöldjét többek között réti iszalag, réti ibolya, fekete nadálytő, réti füzény és mocsári nőszirom tarkítják.
A terület idős erdeiben gyakoriak az odúlakó madárfajok, mint például a fekete harkály, a kis fakopáncs, és a macskabagoly. Három igen ritka, fokozottan védett madárfajunk is megtalálható a Hármas-Körös erdeiben: a fekete gólya, a barna kánya és a rétisas.
Emlősfajok közül alkonyatkor találkozhatunk a csapongva vadászó denevérekkel, a tavi denevér, a vízi denevér és a durvavitorlájú denevér is előfordul itt.
A hullámtéri erdők fontos szerepet töltenek be az énekesmadarak vonulásában is. Télen az erdők csendjét szén- és kékcinegék, sárgafejű királykák, őszapók, süvöltők, zöldikék, fenyőrigók kóborló csapatai törik meg. A fülemüle, az énekes rigó, az erdei pinty, az ökörszem és a barátposzáta pedig a gyakoribb költőfajok közé tartoznak.
GPS koordináták:
46º 54’ 44.12” É
20º 33’ 41.51” K
forrás: kmnp.hu/hu/tanosvenyek
