Karancsság egyházközség

Karancsság

 Templom

Az 1891-92-ben épült 31,5 m hosszú, a toronynál 41 m magas templom, amelyet a százéves évforduló tiszteletére újítottak fel 1992-ben. Az újraszentelést dr. Paskai László bíboros esztergomi érsek végezte. Karancsság „ősrégi temploma” a mostani helyén állt, egy öllel magasabban, fazsindely tetős, homlokzat előtti toronnyal.

Az 1688-as Canonica Visitáció már említi, hogy homlokzata előtt magas torony állt, belül egyhajós kiképzéssel, festett toronyzattal és középkori táblás főoltárral. Az 1713-as Canonica Visitáció szerint a templomnak szentélye volt, szószéke, 3 oltára, 2 harangja. A negyven évvel későbbi Canonica Visitáció /1753/ már arról beszélt, hogy a templomnak orgonája is létezett. 1753-ban a főoltárt ereklyékkel látták el. A következõ Canonica Visitáció /1761/ már a méreteket is megemlítette. Padozata téglákkal és arra való kövekkel volt kirakva. Az 1789-es Canonica Visitáció a berendezési tárgyak mellett pontos leírást ad a három oltárról is. A főoltár képe Szent István királyt ábrázolta, két oldalon Szent László és Szent Imre Árpád-házi királyok szobraival. Az egyik mellékoltár Szűz Mária tiszteletére készült szobra és képe a következő feliratot tartalmazta: „Juxta prescriptam normale sub throno insurate”. Hevenyészett fordítás alapján: Általános előírás alapján oltalma alatt legyetek. A másik oltár assisi Szent Ferenc tiszteletére állíttatott.1796-ban a szentélyt meghosszabbították. 1813-ban az írások már a templom romos állapotát említették. 1889.július 28-án tartották az utolsó istentiszteletet a dűlőfélben lévő templomban, melyet a következő évben 1890-ben lebontottak.

 Az új templom építésére 1890. április 20-án kezdődött meg a gyűjtés. Két hét alatt 3062 Ft gyűlt össze. A „Historia Domus” arról tudósított, hogy április 21-én:
„Simon János Őeminenciája magas szóbeli rendeletével a kerületi esperes urat főtiszt. Bada Gábort megbízta, hogy egy új templom tervezetét és költségvetését neki felterjessze. Ő saját költségén még ez évben felépíti a templomot.”
A lebontáskor befalazva találtak románkori faragványokat: Agnus Dei-t, oroszlánfőt, párkányaztokat, románkori ablakot ajtókat. Ezek mellett még feliratos köveket is találtak. Építési okmány nem került elő. Ezek valószínűvé teszik, hogy a régi templom a XII. vagy a XIII. században épült. A lebontás öt hét és néhány napig tartott. A bontás során a hegy magasságából egy ölnyit lefaragtak, hogy nagyobb teret nyerjenek. A földmunkák közben több sírra bukkantak, ahonnan különböző leletek (gyűrűk, keresztek, üveggyöngyök, 1 zabla, 1 török sarkantyú, régi pénzérmék, melyek közül a legrégebbi Johannes rex Hungariae feliratú - Zápolyai János XVI. század´) kerültek elő.

A templom környéke évszázadok óta temető. 1891. január 23-án meghalt Simon János bíboros. Halála akadályozta a templom építését. 1891 májusában indultak meg az építési munkálatok. Júniusban történt meg az alapkő megáldása Bada Gábor kerületi esperes jóvoltából.
1891. június 22-én helyezték el az építési okmányt a torony falába a főajtótól jobbra. Jól zárható boldog szelencébe tették, a téglák közé falazták.

Az új templom neoromán stílusban épült Erhardt Viktor plébános idejében. Tervezője Elszner Ferenc magyar királyi mérnök volt. Építését Sztancsik Mihály szécsényi kőműves, Kozma József és fia Gábor szécsényi ácsok és Kratochvil Ferenc kiszelői asztalos mesterek vállalták.

1892-ben fejeződött be az „Isten házának” építése. A régi templomból több falrészt is beépítettek az újba. A főbejárat jobb oldalán látható egy XIII.századi faragvány melyen egy szent alakja dicsfénnyel valamint S.R.MANI-MON felirattöredék rajzolódik ki.

A toronyban két harang szól. A kisebbik a " Szent István király" 1981-ben Gombos Lajos harangöntőnél öntetett Őrbottyánban, az 1923-ban készült, de elrepedt elődje helyett. Rajta a felirat:

 „HOL VAGY ISTVÁN KIRÁLY
TÉGED MAGYAR KIVÁN".
/ÚJRA ÖNTETTÉK AZ 1923-ban KÉSZÜLT HARANGOT KARANCSSÁGI HÍVEK
GOMBOS LAJOS HARANGÖNTŐNÉL ŐRBOTTYÁNBAN 1981. ÉVBEN/.

A másik harang jóval régebbi. A "Szent Ignác" -nak nevezett nagy harangot a napóleoni háborúban használt fegyverek anyagából 1800-ban öntötték Losoncon. Rajta a következő írás olvasható:

"IGNÁCNAK HIVATOM, MERT ANNAK SZENTELTEK,
AZÉRT SZÉP HANGOMAT NYUJTOM AZ EGEKNEK,
KARANTS SÁGI MEGYEHIVEK KÖLTSÉGÉVEL
ÖNTETTEM KIRÁLYI IGNÁTZ KÉRÉSÉVEL"
"TEOTONIDUM GALLOS ARMIS VINCENTIBUS
AEVO EXTITI LOYADALUM GLORIA JAMORE SONO
AU. XII. JANTE DEO FUSA PER ME BENIANIUM
STEPHANIDES
LOSONZINI AO 1800"

Fordítása: Teutonidum francia hadsereget legyőztem egykor. Loyolai dicsőséget hirdetem. Az úrnak 1800-as évében visszaöntve Losoncon Stephanides Benjámin által.

Hogy a harangok hogyan és mikor kerültek a településre, azt nem lehet tudni. A Histori Domus már harangokról beszél. 1890. máj. 27-én eresztették le a harangokat. Az egyik harang már a nagyharang lehetett.

Karancsság ősi templomával kapcsolatban az 1753-as Canonica Visitacio arról számolt be, hogy a templomnak már orgonája is volt. Hogy milyen lehetett ez a hangszer, ki építette, mi történt vele, nincsen róla adatunk.
Az új templomnak az orgonáját 1911-ben építette Angster József és fia, pécsi orgonaépítő. Ez a hangszer a sorban a 777. (Magyar Egyházzene IV. évfolyam 1996/1997. 3. szám 351. oldal)
A homlokzati sípokon 18 nevet lehet felfedezni. Valószínűleg azokról van itt szó, akik anyagiakban is támogatták az orgona ügyét.

Nepomuki Szent János kápolna

Van a településen, a mai Mikszáth utcában egy XVIII. századbeli, minden bizonnyal 1767-68-ból származó kápolna is, amely a hagyomány szerint Zách Felícián a község határában állott egykori várának a köveibõl épült. A Nepomuki Szent Jánosról elnevezett kápolnát a névadó szobra díszíti. 1767-ben épült Szily János plébános idejében a Bosnyáki Vár /kastély/ törmelékeibõl azzal a céllal, hogy itt szolgáltassák ki a keresztség szentségét, itt õrizzék a betegek szent útravalóját és hétköznapokon itt mutassák be a szentmisét.
A kápolna egyhajós torony nélküli építmény. Az oromzat fülkéjében a névadó - Nepomuki Szent János - szobra áll. A barokk fõbejárat fölött a homlokzaton a szentrõl megemlékezõ latin nyelvű felirat ún. kronogramma olvasható. Külön érdekessége, hogy ha a kiemelt betűket római számnak tekintve összeadjuk, megkapjuk a kápolna építésének évét: 1767-et.
Latin felirat:

SACERDOTIS PVRPVRATI
JOANNIS NEPOMVCENI
HONORIS PATRONI HONORI
ETEVERCETAE VENERATIONI
PERENATVRA
PIIS EXPENSIS SVRREXIT

Magyarul:
Jámbor adományból azért épült ez a kápolna,
Hogy maradandó emléket állítson a vértanú pap,
Magasztalt védõszent, Nepomuki Szent János
Dicsõségének és a jótevõ iránta érzett tiszteletének.

A fõoltár körforgású tabernákolum. 1963-64-ben felújították, majd 1990-91-ben és 2007-ben újra renoválták.

Karancsság-Szentkút

Mindszenty József bíboros úr rendelkezett 1948-ban arról, hogy Karancsság Szentkút az engesztelés helye legyen és évente két szentmisét engedélyezett a Szentkút számára (május legutolsó vasárnapjához legközelebb eső szombaton: Hősök napi búcsú, valamint a Kármelhegyi Boldogasszony ünnepéhez (július 16.) legközelebb eső szombaton. A Szentkút eredete 1866-ra vezethető vissza, amikor a Szakács Ferenc nevű karancssági legény látomásai alapján elkezdődött az engesztelés az akkor még kezdetleges állapotban lévő imahelyen.
Mindszenty József: Emlékirataim c. önéletrajzi és tanúságtevő könyvében szereplő adatok: a bíboros úr 1947-ben részt vett Kanadában az ottawai Mária-kongresszuson, ott szentbeszédben szinte elpanaszolta a II. világháború utáni Magyarország válságát. A szentmise után megszólította egy rendőr: ne félj, Mária országa nem veszhet el! Meghatódva, a biztatáson felbuzdulva itthon Boldogasszony Évet hirdetett 1947. augusztus 15-én. A bíboros atya 1947-ben bérmakörúton is jár Karancsságon és a környező településeken.

Karancsság: május 16-án a kápolna búcsúja, május legutolsó szombatján Hősök napi búcsú a karancssági szentkútnál, július 16-hoz legközelebb eső szombaton Kármelhegyi Boldogasszony búcsú a karancssági Szentkútnál, augusztus 20-án templombúcsú, szeptemberben Nyitott Templomok Éjszakája rendezvény van.

Közös rendezvények:

- éjszakai engesztelő gyalogos zarándoklat nagyböjtben (Karancsalja, Etes, Ságújfalu, Szalmatercs és Piliny egyházközséget is érinti),

- a karancssági Szentkút évi két búcsúja (szintén az összes települést érinti),

- Nyitott Templomok Éjszakája rendezvény az Ars Sacra Alapítvány programjaihoz kapcsolódva szinte minden településen, szeptember hónapban,

- kirándulások, színházlátogatások,

- a Szent László Közösség előadásai,

- az augusztus 20-i rendezvények, falunapok, „Hazajáró” Fesztivál,

- az őszi engesztelő gyalogos zarándoklat hat egyházközségen át.