Felsővár kilátó
A szendrői Felsővár egykor az egész Felső-magyarországi Kapitányság egyik legfontosabb védőbástyája volt. Pontos adataink nincsenek, de a 16. század közepén, vélhetően Cristoforo della Stella olasz hadmérnök tervei alapján kezdték építeni az erődítményt. A feltárások és régészeti szakértők szerint a hegy platójára egy ötszög alaprajzú, sarkain olaszbástyákkal erősített külső védművet építettek, amelynek közepén egy lőportorony állt. A torony alsó szintjét föld alatti folyosók kötötték össze a várudvarral, ahol a katonaság épületei és az ágyúállások voltak. Bár a vár elnevezés terjedt el, katonai értelemben ez sokkal inkább egy erőd vagy ágyúállás lehetett, ahonnan jól rá lehetett látni a Bódva völgyére, és ellenőrizés alatt tartani azt.
Ez a vár sem lett örökéletű: először a lőportorony repült a levegőbe egy 1699-ben bekövetkezett robbanás során, majd a vár kalandos élete is véget ért 1707-ben. Ekkor maga II. Rákóczi Ferenc fejedelem rendelte el a vár megsemmisítését, ami ebben az évben meg is történt.
Az ásatások eredményeként a Felsővár kapitányi épületének eredeti falazatának maradványait tárták fel és konzerválták. Stilizált formában, fából újra épült a lőportorony helyén a 24 méter magas torony, mely a História völgy projekt része, és kilátóként kapott új funkciót. A kilátó alján egy rekonstruált falrészletet láthatunk, az alsó szinten pedig kiállításon mutatják be a feltárások eredményét.
A kilátóból csodálatos, 360 fokos panoráma tárul elénk. Láthatjuk a Bódva völgyében elterülő várost, mely a Gömör-Tornai karszt és a Cserehát határán fekszik.
A Várhegy területe és a kilátó saját felelősségre szabadon látogatható!
forrás: szendro.hu/latnivalok/felsovar-kilato/