Tokaji Kopasz hegy
A Tokaji hegység az Észak-magyarországi-középhegység utolsó tagja, nagymértékben különbözik a többi vulkáni hegységünktől. A legszembetűnőbb eltérést a hegység É–D-i irányú csapása jelenti. Ma a Hernád-vonal, illetve a Bodrog-vonal szabja meg. A hegység morfológiai képe egyéni vonású azáltal, hogy itt a vulkanizmus fiatalabb. Kezdete a bádeni emeletre esik (15–16 millió év), de a végső kitörések átnyúltak a pliocénba (9–10 millió év). Sehol sincs a vulkáni kőzeteknek ilyen tarkasága, amely a riolitféleségektől az intermedier kőzetsoron át a bazaltig terjed.
A völgyhálózat kialakulásában fontos szerepet kap még az utolsó andezites vulkanizmus. A K-i és a Ny-i irányba történő lefolyás tehát a szerkezet és a vulkanizmus által kialakított domborzat következménye. Tufából felépített részeken hasonló lapos felszínek keletkezhettek, ha a tufa vízbe hullott. A hígan folyó láva szétterült a felszínen és a tönkfelszínhez hasonló forma jött létre, különösen akkor, ha a láva a már lepusztult felszínen merevedett meg és lávatakaró alakjában befedte azt. A lepusztulástermék anyaga minden esetben homok, mogyoró–dió nagyságú riolittufa kavics, de az ököl nagyságot soha nem éri el. Mállott anyag vagy talaj sehol sem került elő.
A Tokaj-hegyaljai borvidék részét képezi. A hegy a nevét honfoglalás idejéből származtatjuk, akikor a hegy még kopasz volt. A hegység legmagasabb pontja a magyar–szlovák államhatáron emelkedő Nagy-Milic (896 m). Innen D felé fokozatosan alacsonyodva a tokaji Nagy-Kopaszban (513 m) végződik. A hegység nyugati peremén húzódik a Pál-hegy, Borsó-hegy, Gergely- hegy és a Magoska. A keleti fele ezzel szemben alacsonyabb magaslatokat mutat. A legjobb minőségű hegyaljai szőlőtáblák mellett a hegy két bányatavat is magában rejt. A nagyobbik tó jól ismert, fürdőzésre és horgászásra használják. A kisebbik tó a Bükki Nemzeti Park fokozottan védett területe, ahova engedély nélkül tilos belépni. Ezt a tavat még a közeli tarcali lakosok körében is kevesen ismerik.
A hegyet három település veszi körbe:
Bodrogkeresztúr
Tarcal
Tokaj
A hegy tetején található a tokaji tv-torony, amely műúton Tarcalról közelíthető meg. Az 1960-ban épített televíziós adótorony fontos átjátszóhely. Kilátóként ugyan nem működik, de a tövéből is gyönyörű kilátás nyílik szinte az egész Hegyaljára és az Alföldre. A hegy északi oldalán egy 600 méter hosszú sípálya található, felső kétharmada sima kék, alsó egyharmada meredekebb piros szintű. Hétvégenként egy tárcsás felvonó áll a síelők rendelkezésére. A hegy eredeti neve Tarcal hegye, első említése Anonymus Gesta Hungarorum című írásában történt.
