Gróf Károlyi György fényűző istállót építtetett a fürdőtelepi kastély mellé, melynek terveit szintén Ybl Miklós tervezte, mivel a kastélyhoz tartozó korábbi istálló leégett. Az épület 1869-1880 között épült fel, U alaprajzú, nyeregtetős, favázas épület. Az eklektikus stílusú, fagerendás, vörös téglás épület, márvánnyal borított istállóval, középső részében pedig faoszlopokkal alátámasztott mestergerendás kocsiszínek kel látható. Az utcavonalon a kerítés is hasonlóan díszes.
Ma Kocsimúzeum működik itt melyet 1971-ben hoztak létre a hazánkban rendezett Vadászati Világkiállítás alkalmából. A kocsigyártás történetét bemutató kiállításon látható öt teremben a kocsizás fejlődését bemutató különböző kocsifajták a parasztszekértől a legelőkelőbb hintókig, megtalálható a hajtószán, városi szánkó, vadászatra használt négykerekű, konflis, fiáker is. A kiállítás legérdekesebb tárgyai a XIX-XX. század jellegzetes, Magyarországon gyártott, illetve használt járművek.
A különleges magyar hajtókocsik közül látható pl. az ún. cseklészi típusú, félfedeles „Eszterházy” kocsi, a fóti típusú „Károlyi” hajtókocsi, a Kölber gyártmányú „Gavallér”kocsi; legreprezentatívabb járművei az országházi és az esztergomi díszhintók.
Az országházi díszhintót az országgyűlés elnöke használta az 1896. évi millenniumi felvonuláson. Szmrecsányi Lajos egri érsek díszhintaját bécsi kocsi-gyáros gyártotta. Különlegesen díszes a volt bíboros herceg-prímásé, amelyen az utolsó Habsburg király, IV. Károly koronázására érkezett. A kiállítás részeként pedig a bognár-, kovács- és szíjgyártó mesterség szerszámai is megtekinthetőek.
Az istálló fogatain történt a vendégek utaztatása Parád- Parádsasvár, Parád-Kápolna Vasútállomás között (a Recsk-Parádfürdő megépülése után pedig Parád-Recsk VÁ között 1877 után), valamint a Parád-Eger útszakaszokon.
Forrás: paraditurizmus.5mp.eu ; gyongyos-matra.hu/